Budapesti színházi előadások 2025. Műsor és online jegyvásárlás

Nagyobb budapesti színházak

Vígszínház

Két zseniális építész, az osztrák származású Ferdinand Fellner és a porosz Hermann Helmer a századforduló évtizedeiben megtervezte és megalkotta az európai polgárság színházideálját, és Odesszától Prágáig, Bécstől Budapestig 47 gyönyörűséges színházépület hirdeti azóta is e két nagyszerű tervező emlékét.

A Vígszínház már a kezdetekben is megmutatta a színjátszás több arcát: játszott klasszikusokat, irodalmi rangú kortárs szerzőket, és színészei mindenkor sikerre tudták vinni az elegáns francia vígjátékokat, bohózatokat, a „jól megcsinált darabokat.” (A legenda szerint ezeknek a daraboknak a fordítása közben tanulta meg a drámaírást Molnár Ferenc, Heltai Jenő.) Mindezek a törekvések szerves, egységes, európai szellemiségű programmá álltak össze.

A 21. században már-már világjelenség, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége vagy elvesztette értékre vágyó közönségét és musicalek játszóhelyévé vált, vagy csupán szórakoztató darabok bemutatását tervező intézménnyé alakult át. A Vígszínház nem kívánta és nem is kívánja ezt az utat követni. Célkitűzése, hogy a színház megőrizze, és egyre hangsúlyosabbá tegye a modern, 21. századi, népszínházi jelleget, azt, amelyre az érték és a népszerűség egyensúlya a jellemző. A Víg tehát olyan teátrum akar lenni, ahol a gyerekkortól a kamasz-, felnőtt- és idős korig, nemzedékváltásokon át megmarad a színház és a nézők aktív kapcsolata. Az a gyerekközönség, azok a fiatalok, akik Halász Judit dalain, A padlás, A dzsungel könyve vagy a Túl a Maszat-hegyen előadásain nőttek fel, tapasztalataink és reményeink szerint a későbbiekben is hűségesek maradnak a színházhoz.

A Vígszínház három játszóhelyén esténként 1700 néző foglal, foglalhat. Így még kivételesebb az öröm, és még nagyobb a felelősség, hogy olyan színházat működtessünk, amelyet ennyi ember fogadott a bizalmába. Közönségünknek és önmagunknak, „színházcsinálóknak” is azt kívánjuk, hogy folytatódjék ez a tendencia, s a színház mindannyiunk örömére megtartsa kettős célját: a közönség szolgálatát és az értékek megőrzését.

Pesti Színház

Az V. kerület Váci u. 9. szám alatt található a Vígszínház kamaraszínháza, az 538 nézőt befogadó Pesti Színház.

A műemlékileg védett klasszicista stílusú épület 1840-ben épült Hild József tervei alapján. Az Aranykéz utcai traktusba márványoszlopos kávéház és vendéglő került. A felsőbb emeleteken lakásokat alakítottak ki. Ezeket később átépítették, s az épületben a nem túl korszerű "Nemzeti Szálló" kezdte meg működését.

1902-ben újabb átépítéseket hajtottak végre. A földszintre a Corso mozi-Pick Marcell és Friedman Lajos mozgófénykép bemutatója került.

1936-37-ben ismételten átalakították, s a mozi férőhelyeinek számát jelentősen megemelték.

A II. világháborúban a ház súlyosan megsérült, szinte teljesen megsemmisült. A helyreállítás után, néhány év múlva a moziból Bartók Terem lett, amit a Muzsika-és Hangversenyrendező Vállalat üzemeltetett.

1967 óta a Vígszínház kamaraszínháza működik itt. Társulata megegyezik a Vígszínházéval. A Pesti Színház az intimebb hatású, kamara-jellegű drámák bemutatására szakosodott, de repertoárja mára igen sokszínűvé forrta ki magát. Műsorán a zenés játéktól és a gyerekelőadástól kezdve a vígjátékon át egészen a tragédiáig minden műfaj képviselteti magát.

Madách Színház

Madách Színház néven több színházi vállalkozás is létrejött századunkban Budapesten. 1919-ben a Zeneakadémia kistermében Madách Színház néven kísérletezett egy társulat, mely zömmel a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből alakult. Alig több mint egy évig működtek, új típusú programmal indultak, legnagyobb sikerük a százas szériát futó Holnap reggel című Karinthy Frigyes dráma előadása. A kísérletezés elvérzett, a társulatot 1920-ban kilakoltatták a Zeneakadémiáról.

A következő Madách Színház 1940-ben nyílt meg az eredetileg mozinak épült, Madách tér 6. szám alatti épületben. Gerlóczy Gedeon tervezte, és gróf Károlyi István vállalkozásában kezdte meg működését a mai Madách Kamara őshelyiségében az akkor 600 személyes színház. Azóta jónéhány átépítést ért meg, és minden átépítéssel csökkent a férőhelyek száma. Az első igazgató Földessy Géza, őt követte 1941-ben Pünkösti Andor. A társulat olyan tagokból állt, mint Dajka Margit, Várkonyi Zoltán, Sulyok Mária, Gábor Miklós, Greguss Zoltán. Pünkösti antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Színházi könyvsorozatával elméletileg is megalapozta színháza programját. Várkonyi Zoltán IV. Henrik-je, Hamlet-je, a Képzelt beteg beli alakítása máig ható színházi legenda.

1944. március 19-én a német megszállással meghalt az éltető szellem. A színházat bezárták, Pünkösti öngyilkos lett. A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren. 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színművészeti Főiskolának (akkor Színiakadémiának hívták) ítélték a Madáchot. 1947-ben a magyar színházak közül elsőnek államosították, Állami Madách Színház néven.

1949-ben érdekes fordulat következett. Miközben abban az évben az összes magyar színházat államosították, a Madách címtáblájáról levették az "Állami" jelzőt, és a Főiskola hatásköréből kiválva, Madách Színház néven működhetett, természetesen továbbra is állami tulajdonban.

1951-ben óriási változás történt a Madách életében. Az addigi kamara jellegű szervezet immár nagyszínházi körülmények közé került. Az akkori Izabella (ma Hevesi Sándor) téri Magyar Színház épületébe költözött, újjászervezett társulattal, új vezetéssel, Horvai István igazgatásával. A Madách téri helyiséget a Faluszínház kapta.

1954-ben született meg a ma is működő konstrukció.

A Budapesti Operettszínház

A SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató palota" bezárt, az orfeum aranykora, s ezzel együtt a "boldog békeidők" nosztalgikus érája is véget ért. Budapest vezetése 1923-ban úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "ezüst operett" korszaka - a műfaj a Népszínház és a Király Színház után új, végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások általi gazdagítása. Budapest, akárcsak Bécs, az operett fővárosa, ahol a legmagasabb színvonalú hagyományőrzés mellett a műfajt új ízekkel fűszerezik.

AZ ÉPÜLET

Az épület Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján épült 1894-ben. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, a polkára, a mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncert kávéház nyílt. A színházat 1966-ban átépítették, jelentősen megváltoztatták belső tereit. Teljes rekonstrukciója során 1999 és 2001 között a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, visszaállították az eredeti ornamentikát, illetve a korábbi emeleti páholysort. Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a parkettával és a márványburkolattal. A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé varázsolja a színházi estét. A belső kialakítás Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.

JELENÜNK

Az intézmény kéttagozatú, igazi zenés népszínház, mely magyar operetteket és ennek mai utódait, kortárs magyar musicaleket tűz műsorra, több, az ifjúságnak szóló, irodalmi-történelmi alapú musical mellett. Évente mintegy 500 előadást játszik, közel 400 ezer nézőnek, így ma ez Magyarország egyik leglátogatottabb teátruma.

Világszerte elismerik, hogy a magyarok énekelik-játsszák egyedül az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncokkal, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Amikor a Budapesti Operettszínház bemutatta A Csárdáskirálynőt Németországban, a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta: "Sok városban található olyan hely, ahol jó zenét hallgathatunk. Az operettnek csak egy biztos címe van: Budapest, Nagymező utca 17."

A társulat rendszeresen turnézik külföldön, Európától Ázsiáig számos országban megfordult már operett - és musical-produkcióival, gálaelőadásaival. A Budapesti Operettszínház 2011 őszén, szoros nemzetközi versenyben elnyerte a világ egyik legszebb meséjéből készült, A Szépség és a Szörnyeteg című musical kizárólagos előadásjogát német nyelvterületen. A Superbrands és MagyarBrands elismerő címmel kitüntetett intézmény rendszeresen szervez rangos nemzetközi zenei versenyeket.

Thália Színház

A Thália Színház 1998 tavaszától kezdve befogadó színházként működik. Klasszikus értelemben a befogadó színház üresen álló épület, amelynek színpadára kész előadásokat hívnak meg. De az is befogadó színház, amelyben alkalmanként előadásokat szerveznek: színészeket, rendezőket "fogadnak be".  Itt tartotta előadásait rekonstrukciója idején a Madách Színház és a Fővárosi Operettszínház, s néhány bemutatója számára a Magyar Állami Operaház is kibérelte a Tháliát.

A színház a főváros díjátadásra, gálaműsorok rendezésére alkalmas, elegáns játszóhelye, amely befogadja a Budapesti Őszi Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, az Országos Színházi Találkozó rangos rendezvényeit.

A (poszt)modern produkciók mellett népszerűek a színvonalasan szórakoztató színjátékok is, néhány bemutató sikerének titka pedig a varázslatos egyéniségű színész-előadóművész.

Belvárosi Színház

AZ ADDIG MOZIKÉNT MŰKÖDŐ MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETET A KOMONDOR HOLDING ZRT. VÁSÁROLTA MEG, NEVEZTE ÁT BELVÁROSI SZÍNHÁZZÁ ÉS VÉGEZTE A FELÚJÍTÁSOKAT 2003-BAN.
Első megbízott igazgatója 2004 decemberétől Kovács József volt. Kezdetben elsősorban operett-előadásokat láthatott a közönség, hiszen a Pesti Vigadó felújítása miatt, az eleve befogadószínháznak szánt épületet azonnal az Interoperett vette bérbe. A későbbiek folyamán pedig az Orlai Produkciós Iroda előadási kaptak szinte állandó otthont, de adottságainak köszönhetően folyamatosan rendeznek ott önálló koncerteket, előadói esteket.

A néhai filmszínház területe 2002-ben kapott a kultuszminisztérium rendelete alapján - a világörökség részeként - műemléki védettséget.

1911-1913 között, az Első Katonai Biztosító Intézet bér- és székházának épült Hoepfner Guido és Györgyi Géza műépítészek terve alapján. Az akkor az épület alagsorában működő étterem és mulató helyén 1938-ban Domány Ferenc terve alapján Szüts Jenő építette meg az ezredfordulóig a film szentélyeként üzemelő kör alakú hatalmas mozitermet. A nézőtér kialakítása kagylószerű és legyező alakú volt, így biztosított egyenletes látási viszonyok mellett kedvező térhatást. A nézőtér felett, arra napkorongszerűen boruló a korra jellemző álmennyezet látható. A színház belsőépítészeti kialakítására az art déco jellemző, az épület bauhaus stílusban épült.

Az 1938-as állapothoz képest az idők folyamán a mozi földszintje két helyiséggel bővült, melyekből iroda és porta lett. Az előtérben egy pénztárfülke is volt, és egy 4 m hosszú előtető, melynek felső síkja a csapadékelvezetés miatt a homloksík felé lejtett, így pontosan egy síkba került az előcsarnok mennyezetével. Ekkor még az első pinceszinten helyezkedett el a mozi előcsarnoka és büféje mellett a ruhatár is, mely azóta egy szinttel lejjebb került.

2003-ban, a mozi bezárásával kezdődött meg az épület rekonstrukciója, majd színházzá való átépítése, de korszerű berendezésekkel megtartották mozi jellegét is. A színpad méretét ezért a lehető legnagyobbra növelték, formáját megőrizve. Az 1938-ban feltöltött zenekari árkot kibontották és újraépítették, 19 zenész számára alakítva ki.

Budapest Bábszínház

1949 óta, “A báb nem korosztály, hanem műfaj” mottó jegyében várja nézőit a Budapest Bábszínház, Közép-Európa legnagyobb, Magyarország legrégebbi professzionális bábszínháza. A színház alapfeladatának tekinti a gyermek- és ifjúsági korosztály megismertetését a színházzal, ugyanakkor az elmúlt több, mint hat évtized során a műfaj hagyományainak ápolása mellett a kísérletezésre is nagy hangsúlyt fektetett. Bábozni ezerféleképpen lehet.Fennállásunk óta játszottunk paraván mögé bújva kesztyűs és pálcás bábokkal, fekete bársonyba burkolózva, hogy a fénybe tartott figurák tökéletes illúziót teremtsenek. Mozgattunk marionettet felülről, árnyfigurát hátulról, bunraku bábot asztalon, és belebújtunk óriásbábokba. Divatok jöttek, hagyományok születtek és merültek feledésbe, de egy dolog soha nem változott: az élettelen életre keltésének varázslata gyerekek és felnőttek számára, mert a báb valóban nem korosztály, hanem műfaj.

Az 1949. október 8-án megnyílt Állami Bábszínház jogutójaként 1992-ben vette fel az együttes a Budapest Bábszínház nevet. A színház fennállása óta színvonalas gyermekműsorai mellett felnőtteknek készült előadásaival vált híressé bel- és külföldön. Klasszikus drámák szuverén bábváltozataival bizonyította a bábjáték egyenrangúságát a színházművészet valamennyi ágával, az intézmény történetének legnagyobb sikereit a sajátos eszközökkel megfogalmazott komolyzenei művek bábelőadásaval aratta az öt kontinensen.

A társulat három játszóhelyen, a mintegy 400 fő befogadására képes színházteremben, a mobil kialakítású, így többféle elrendezésre alkalmas, körülbelül 100 férőhelyes Ország Lili Stúdióban, illetve az idei évadban átadott Kemény Henrik Teremben évadonként összesen 360-380 előadást játszik 100.000 nézőnek, ami 100% fölötti látogatottságot jelent.

Az egyik legjelentősebb magyar bábtervezőről elnevezett Koós Iván Galériában időszakos tematikus kiállításainkkal nagy hangsúlyt fektetünk a bábművészet múltjának és jelenének, emblematikus tervezők és bábszínházak bemutatására.

2010-ben indult BÁBU Fesztiválunk célja indulása óta változatlan: izgalmas, új utakat kereső társulatok gyerekeknek, ifjúsági közönségnek vagy felnőtteknek készült kamara-bábelőadásait bemutatni a fővárosban. 2014 óta március 21-én a Budapest Bábszínház kezdeményezésére a magyar nyelvű bábosok határon innen és túl ünneplik közösen a Bábszínházi világnapot. Az eseménysorozattal igyekszünk ráirányítani a figyelmet a magyar nyelvű bábművészetre, annak sokszínűségére, intézményeire és független társulataira, a régóta pályán levőkre és a legfiatalabb generációra. Ezen a napon a bábszínházak falain kívül is megmutatják magukat a hivatásos és független társulatok, nagy hagyományú amatőr csoportok, oktatási intézmények, szakmai szervezetek.

Centrál Színház

Színház a Révay utcában! A Centrál Színház célja az igényes szórakoztatás. Repertoárunk minden darabja öröm a közönségnek, kihívás nekünk, társulatunk, a nemzet legkiválóbb színészeiként ismert vendégművészeink, rendezői karunk és profi háttérembereink jelentik a garanciát arra, hogy a Centrál Színház izgalmas élményt nyújt a szórakozásra és tartalomra egyaránt nyitott széles közönség minden tagjának. Szeretettel várunk mindenkit színházunk előadásain!

Erkel Színház

Az Erkel Színház, Népopera néven 1911. december 7-én nyitotta meg kapuit.

Az eredeti Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza által tervezett épületből mára alig látható valami. Átépítéseinek története külön tanulmányt érdemelne. A hányattatott sorsú színház 1951 óta a Magyar Állami Operaház második játszóhelye.

Karinthy Színház

A Karinthy Színház még jóval a rendszerváltás előtt alakult, vállalkozásként. Úttörő tevékenysége, Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi.
A megalakulást a XI. kerületi Tanács bátorsága tette lehetővé.

A Hököm Színpad néven létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett.

Radnóti Színház

A Radnóti Színház 1985-ben alakult, a korábbi Irodalmi Színpad helyén, amikor Bálint András került az igazgatói posztra. Az így kialakult kétszázharminc férőhelyes polgári-művészszínház az évek során egyre komolyabb szakmai elismertséget szerzett magának, s mára az ország egyik legerősebb prózai társulataként tartják számon. A magyar színjátszásnak számos jelentős színésze és rendezője megfordul itt, és a legkülönfélébb stílusú, kortárs és klasszikus, külföldi és magyar darabok kerültek bemutatásra. A Radnóti ma már brand, amely garantálja a magas szakmai színvonalat.

A színház történetében 2016-ban új fejezet nyílt: Bálint András három évtizednyi igazgatás után átadta a stafétát, és igazgatóként Kováts Adél kezdte meg a munkát, aki 1992-től a társulat oszlopos tagja és vezető színésznője. Kováts Adél célja, hogy új lendületet adjon a Radnótinak, amely a jövőben találkozási pont kíván lenni. A rendezők között egyre több fiatal jelenik meg, és teret kapnak a női alkotók is.

A témák kiválasztása során elsődleges szempont a társadalmi felelősségvállalás fontossága. Az előadások mellett rendszeressé váltak a szakmai beszélgetések és közönségtalálkozók, amelyek alkalmat kínálnak arra, hogy a magyar értelmiség legkülönfélébb tagjai jelenjenek meg a színházban, és megosszák egymással a véleményüket és tapasztalataikat. A Radnóti új irányt vett, miközben felelősséggel viszonyul az immáron több mint harmincéves hagyományához.

Forrás: A színházak honlapjai