Biharugrai látnivalók, ismerje meg a Kis-Sárrét növény- és állatvilágát!

Bihari Madárvárta Látogatóközpont

Az épület a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, Biharugra település központjától 3 kilométerre található. A településre beérve burkolt út vezet a Madárvártáig. A 2007-ben újonnan nyílt létesítmény hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. Mind az épület, mind az itt megmaradt háborítatlan természeti környezet olyan erdei iskolai programok megrendezéséhez, terepi megfigyelések, foglalkozások megtartásához nyújt helyszínt, ami páratlan élmény nyújt az ideérkezők számára.

A közösségi épület 90 m2-es nagyterme erdei iskolai előadások, foglalkozások lebonyolításának optimális színtere, valamit a hozzá kapcsolódó melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. A csatlakozó fedett terasz természeti környezetben zajló közösségi foglalkozásoknak biztosít helyszínt. Az épület teljes felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik (TV, projektor, DVD, írásvetítő, diavetítő).

Sző-réti tanösvény Biharugra

A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.

A tanösvényt végig járó vendégeink különleges élőhelyeken sétálva ismerhetik meg a fokozottan védett terület értékes élővilágát. A tanösvény információs táblái közérthetően mutatják be a Sző-rét növény- és állatvilágát és a terület sajátosságait. A túra vonala érinti a mocsarat, bepillantást enged az ürmös szikesek egyedi növényvilágába, míg a pihenőhely mellett az alföldi erdőfoltok odvas fáinak jelentőségéről, a különböző költőládákról szerezhetünk bővebb ismereteket.

Szinte nincs olyan évszak az évben, amikor ez a táj ne kínálna látnivalót a természetjáróknak. A tavasztól őszig terjedő időszakban a botanikai értékek mellett az itt fészkelő nyári ludak, üstökös gémek, cigányrécék és piroslábú cankók ragadják meg az ember figyelmét. Késő ősztől tavaszig pedig a Biharugrai- és a Begécsi- halastavakon telelő több tízezer nagy liliktől hangos a táj.

A Sző-réti tanösvény bejárására szakvezetéses túra keretében is lehetőség van, így az érdeklődők még bővebb ismeretekre tehetnek szert Magyarország egyik legértékesebb fennmaradt mocsaráról. A szakvezetéses túrákra előzetes bejelentkezéssel lehet jelentkezni.

Várunk minden kedves természetjárót legújabb tanösvényünkkel a Bihari Madárvártán!

Egy csipetnyi "őserdő"

Sző-rét hátasabb részén, a szántók szomszédságában található két kicsiny erdőfolt. Távolról is szép látvány a mocsarak és legelők mögött magasodó idős erdősáv.

A legelő felől széles cserjeszegély határolja, galagonyával, kökénnyel, gyepürózsával és veresgyűrű sommal. Belépve az erdőbe egészen szokatlan kép fogad. Hatalmas szürke nyarak, kocsányos tölgyek állva és födre dőlve. Odvas fák, fiatal sarjak és csemeték kusza összevisszaságban. A kidőlt törzseken gombák növekednek, az idős fákon szinte egymást érik a harkályok vájta odvak, a gyepszintben május elején virít védett orchideánk, a fehér madársisak.

Körülöttünk madárhangok mindenfelé: fülemülék, poszáták, pintyek, cinegék hirdetik a tavaszt. Közben hallani a búbos banka up-up-up-ját, a fekete harkály, zöld küllő kiáltását, és hirtelen egy kabasólyom vág a legelő fölé, ott rovarászik.

Ne tévedjünk, telepített erdő ez is. Az idézőjelbe tett "őserdő" arra utal, hogy évtizedek óta nem nyúlt hozzá ember, hogy őshonos, többkorú faállomány alkotja, arra, hogy lábon száradt és kidőlt holt fák sokasága teremt gazdag élőhelyet állatoknak, növényeknek egyaránt.

A Sző-réti tanösvény egyik állomása bepillantást enged ebbe a parányi rezervátumba. Reméljük sokan személyesen is megismerik majd a fokozottan védett erdőfolt élővilágát.

Kis-Sárrét

A hajdani Kis-Sárrét legépebben fennmaradt területe a Biharugra és Körösnagyharsány között fekvő két mocsármaradvány, az Ugrai-rét és a Sző-rét. Az itt található harmatkásás, szikikákás, magassásos, kolokános mocsári társulások kiemelkedő értéket képviselnek. Kiterjedt nádasaikban olyan ritka madárfajok fészkelnek, mint a kanalasgém (Platalea leucorodia), az üstökösgém (Ardeola ralloides) és a batla (Plegadis falcinellus). A mocsarakban a réti csík (Missgurnus fossilis) , a mocsári béka (Rana arvalis) és a mocsári teknős (Emys orbicularis) jelentős állományai élnek. Innen kerültek elő olyan, rendkívül jó állapotban fennmaradt, természetes élőhelyekhez kötődő fajok, mint amilyen a piros szitakötő (Leucorrhinia pectorali)s, vagy az erdei nádibagoly (Phragmatiphila nexa) nevű lepkefaj. Az időszakos vízállású mocsárszél ritka növényei a pompás kosbor (Orchis elegans) és a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata). Szeptemberben a szomszédos szárazabb gyepeken nagy foltokban virít az őszi kikerics (Colchicum autumnale).

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

A Biharugrai-halastavak mindig kedvelt pihenő- és táplálkozóterületei voltak a több tízezer példányt számláló őszi-tavaszi vonuló vadlúd- és récetömegeknek, partimadaraknak. Az 1993-ban bevezetett általános vízivad vadászati tilalom kedvező fordulatot hozott. Napjainkban a régi időkre emlékeztető madárvonulásnak lehetünk tanúi, melynek során olyan, világviszonylatban veszélyeztetett fajok is rendszeresen szem elé kerülnek, mint a kis lilik (Anser erythropus) és a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis). A tavak fészkelő madarai közül meg kell említenünk a Nemzeti Park legjelentősebb cigányréce (Aythya nyroca) és nyári lúd (Anser anser) állományát, vagy olyan országosan kisszámú költőfajokat, mint a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) és a kendermagos réce (Anas strepera). A halastórendszer a mocsármaradványokkal együtt 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.

Mezőgyán, Geszt és Zsadány térségében nagy kiterjedésű, tájképi szempontból is látványos, természetközeli erdőket találunk. Az erdők zöme a borosjenői Tisza család birtokán az 1930-as években telepített kocsányos tölgyes. Az erdők mellett jó állapotú, fajgazdag rétek, legelők húzódnak. A Csillaglaposi-legelőn április végén, májusban több ezer tő agárkosbor (Orchis morio) virít. A vátyonlaposi, nemeszugi, radványszegi, csillaglaposi erdők nem csupán látványukkal ragadják meg az idelátogatót, madárviláguk is igen gazdag. Az énekes fajokon kívül fészkel itt a fekete gólya (Ciconia nigra), a darázsölyv (Pernis apivorus), a holló (Corvus corax). Az idősebb tölgyesekben éjszakáznak a halastavak környékén telelő rétisasok (Haliaeetus albicilla).

Nagygyanté felől Mezőgyán felé haladva az Eperjesi-erdőn túl nagy kiterjedésű szikes legelők terülnek el. A Szalontai-legelőn az országos szinten rendkívül ritka öldöklő aszat (Cirsium furiens) több ezer töves állománya és a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) száz töves állománya fordul elő. A mezőgyáni Varjasi-gyepen értékes szikes erdeirét társulást találunk. Májusban szép látvány a fátyolos nőszirom (Iris spuria) kékes virágmezője, ősszel pedig a sziki kocsord (Peucedanum officinale) hatalmas kórói és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) állományai uralják a területet. A Mezőgyán környéki és a határ túloldalán fekvő Nagyszalonta környéki gyepeket egyaránt használó túzokállomány (Otis tarda) az utóbbi években 35-40 példányra gyarapodott. A zsombékosokban, sziklaposokban minden évben költ néhány pár nagy goda (Limosa limosa), sárszalonka (Gallinago gallinago) és   piroslábú cankó (Tringa totanus).

Az értékes területek sora nem ér véget az országhatárral. A romániai oldalon a Cséffai-halastavak, a Radványi-erdő és a környező gyepterületek védelmét az 5002 hektáron, részben az igazgatóság kezdeményezésre kialakított Cséffai Természeti Park (Parcul Natural Cefa) biztosítja. A 2010-ben védetté nyilvánított Természeti Park létrejöttével közel
13 000 hektáros, határon átnyúló, egybefüggő védett terület szolgálja a hajdani Kis-Sárrét máig fennmaradt természeti értékeinek megőrzését.

A mocsarak és a halastavak egy részét magukba foglaló fokozottan védett részek és a gazdasági társaságok által üzemeltetett halastavak kivételével a terület szabadon látogatható. A 8 kilométer hosszú Kisvátyoni tanösvényt végigjárva erdei, mocsári és halastavi élőhelyeket egyaránt láthatnak az érdeklődők. A Sző-rét és az Ugrai-rét szomszédságában, Biharugra központjától 3 kilométerre lévő Bihari Madárvárta pedig egyedi fekvése révén a kirándulók kedvelt szálláshelye.

Szakmai programok és árak:

• szakmai előadás: 3600 Ft/óra
• túravezetés: 3600 Ft/óra
• szakvezetés: 6200 Ft/óra
• rendhagyó óra: 3800 Ft/óra

Szolgáltatások

•     kerékpárkölcsönzés
•     felnőtteknek: 370 Ft/fő/óra és 820 Ft/fő/nap,
•     diákoknak, nyugdíjasoknak: 260 Ft/fő/óra és 610 Ft/fő/nap