Hang-szer-szám, hangszerbemutató foglalkozások a Müpában 2024. Online jegyvásárlás

HANG-SZER-SZÁM programok 2024

Magyar népi hangszerek – Vonósok

SZEPTEMBER 21. SZOMBAT, 11:00

Azokról a húros hangszerekről, amelyeket elődeink a 17. század előtt hegedűnek neveztek, viszonylag keveset tudunk. A magyar hegedű néven ismert hangszer nyaka és teste egy darab fából készült, alakja hosszúkás téglatest volt.

Az utóbbi másfél-két évszázadban a „népi” hegedűk felépítésüket tekintve ugyanolyan hangszerek, mint a modern szimfonikus zenekarokéi. Rajtuk legfeljebb kisebb „javításokat”, alakításokat végeznek. A közönséges hegedűtől hangolásában különbözik a közép-erdélyi és kalotaszegi vonós zenészek csupán kíséretet játszó háromhúros kontrája, amelyen a hegedű három alsó húrját használják áthangolva. Annak érdekében, hogy a kontrás mindig hármashangzatot játszhasson, vagyis a három húrt azonos időben, azonos erővel szólaltathassa meg, a húroknak azonos szinten, laposra faragott pallón kell feküdniük. A hegedű minden más népi hangszernél kitartóbb gyakorlást, hosszabb felkészülést, rátermettséget kíván. Ezért elsősorban hivatásos vagy félhivatásos zenészek, mindenekelőtt cigányzenészek hangszere.

Korosztály: 8-12 év

Közreműködők: Mihók Attila és barátai
műsorvezető: Farkas Zoltán „Batyu”

Magyar népi hangszerek – A cimbalom és más ütőhangszerek

OKTÓBER 19. SZOMBAT, 11:00

A népi ütőhangszerek talán legsokoldalúbb zeneszerszáma a citerafélék családjába tartozó cimbalom. Hogy a trapéz formájú, dobozszerű hangszertest, mely teljes szélességében húrokat rejt magában, milyen csodákra képes, arról olyan nagyszerű muzsikusok segítségével győződhet meg a közönség apraja és nagyja, mint a túlzás nélkül világhírűnek nevezhető Balogh Kálmán és kiváló zenésztársai, illetve a programsorozat állandó házigazdája, Farkas Zoltán „Batyu”, aki ez alkalommal ütőgardonon is közreműködik majd.

Mi köze egymáshoz a cimbalomnak és a cintányérnak? A régi görögöknél kell keresni a választ: a „kymbalon” kifejezés cintányérra hasonlító hangszert jelölt, és mielőtt a cimbalom húros hangszerré alakult-bővült volna, nyilvánvalóan a megszólaltatás hasonló módja, vagyis az ütés jelentette a közös nevezőt. A ma már általánosan elterjedt, négy lábon álló pedálcimbalom elődje az asztalra vagy akár egy üres hordóra fektethető kiscimbalom volt. A 19. század végén Schunda József hangszergyáros alkotta meg a pedálcimbalmot. A cimbalmot az utóbbi évtizedekben és ma is elsősorban cigányzenekarok használják, de a hangszer főúri szalonok és rangos hangversenytermek fontos vendége is volt. Balogh Kálmán az egyik legismertebb magyar cimbalmos, a Müpa és világszerte számos jeles intézmény rendszeres vendége, a zenész utánpótlás meghatározó alakja.

Közreműködik Balogh Kálmán és zenésztársai
Műsorvezető: Farkas Zoltán „Batyu”

Magyar népi hangszerek – Fúvósok

NOVEMBER 16. SZOMBAT, 11:00

Töröksíp és csimpolya, nádpikula és regőssíp, klarinét és kondáskürt: ebből a különös felsorolásból már biztosan világos, hogy a rendkívül gazdag magyar népi hangszertárból ezúttal a fúvósok kerülnek majd sorra. Hogy a nevekhez alakok, formák, színek, hangok és hangulatok is társuljanak, arról Agócs Gergely és kiváló zenészbarátai, meg a sorozat házigazdája és műsorvezetője, Farkas Zoltán „Batyu” gondoskodik majd. Autentikus élőzene és szakértő muzsikusok: ez a szórakozva tanulás bevett receptje.

A fúvós hangszerek az emberi lélegzet segítségével, az adott hangszer típusára jellemző fúvóka révén szólaltathatók meg. A klarinétot cigányzenekarok és falusi rezesbandák is előszeretettel használják, de önállóan pásztorhangszerként is számontartjuk. A modern tárogatót a cimbalom megújítójaként is ismert Schunda József után Schunda-tárogatónak nevezik. A klarinétnyelvű, de oboatestű, tölcséres furatú hangszer alsó regisztere trombitaszerűen fémes, felső regisztere puha, panaszos hangzású. A műsor élőzenés kíséretét Agócs Gergely és barátai szolgáltatják. A zenész-tudós Agócs már középiskolásként érdeklődött a tradicionális kultúrák iránt. Amellett, hogy tekintélyes mennyiségű népzenei gyűjtést végzett, évtizedek óta foglalkozik népzenei és néptáncrendezvények szervezésével, a népi kultúra legkülönbözőbb korosztályoknak szóló oktatásával. Műsorvezető társa, az Érdemes Művész címmel is kitüntetett Farkas Zoltán „Batyu” is ért a gyerekek nyelvén: a néptáncművész-koreográfus egyben jeles pedagógus.

Közreműködik Agócs Gergely és barátai
műsorvezető: Farkas Zoltán „Batyu”

Magyar népi hangszerek – Pengetősök

DECEMBER 14. SZOMBAT, 11:00

Közreműködők:
Szlama László és a Fokos zenekar    Új Gereben Együttes

műsorvezető    Farkas Zoltán „Batyu”

A népi hangszereket eredetileg e zene művelői, azaz egyszerű falusi emberek készítették, igen szerény körülmények között. A pengetős hangszerek megszólaltatásuk módjában térnek el más hangszerszámoktól: a hangot adó, kifeszített húrt ujjal, körömmel, esetleg pengetővel szólaltatja meg előadója. Az élőzenés műsorban a legfontosabb népi pengetős hangszerek ismertetése, történetük, működési elvük áttekintése mellett a hangszerekben rejlő változatos lehetőségekkel is megismerkedhetünk.

A görög kithara szóból származik a magyar citera, legjellegzetesebb pengetős népi hangszerünk. Hangjára jellemző az állandó zúgás, amely a kísérő húrok mennyiségétől és használatától függően gyengébb vagy erősebb lehet. A citera, amióta csak ismerjük, a szegényebb paraszti rétegek hangszereként van számon tartva. Olcsón előállítható, viszonylag könnyen „megtanulható” hangszer. A citerával és a többi pengetőssel igazi válogatott csapat ismerteti meg a hallgatóságot. A hazai népi kultúra nagy ismerője, Farkas Zoltán „Batyu” számára az Új Gereben Együttes hazai terep. Az összetéveszthetetlen stílusban játszó csapat előadásában az ütőgardon, a nagybőgő, a dob játssza a főszerepet, de a citera és a hegedűjáték sem maradhat ki a repertoárból. Szlama László igen fiatalon megismerkedett a kobozzal és a citerával, kedves hangszereit rendszeresen népszerűsíti itthon és külföldön. A koncertek, táncházak visszatérő vendége, a tíz éve alakult Fokos Zenekar teszi teljessé a pengetős panorámát.